43Pünkösd 2. napja - Csel 10,34-35.42-48.doc

41.Ó2 - Pünkösd 2. napja - Csel 10,34-35.42-48

Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: „Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik.

……….

És ő megparancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot arról, hogy ő Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. Róla tesznek bizonyságot a próféták mind, hogy aki hisz őbenne, az ő neve által bűnbocsánatot nyer.” Míg ezeket a szavakat mondta Péter, leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták az igét. És elámultak a zsidó származású hívők, akik Péterrel együtt jöttek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka. Hallották ugyanis, amint nyelveken szóltak, és magasztalták az Istent. Akkor megszólalt Péter: „Vajon megtagadhatja-e a vizet valaki ezektől, hogy megkeresztelkedjenek, akik ugyanúgy megkapták a Szentlelket, mint mi?” És úgy rendelkezett, hogy keresztelkedjenek meg a Jézus Krisztus nevében. Ők pedig megkérték, hogy maradjon náluk néhány napig.

240; 5; 239; 244

Keresztyén gyülekezet, kedves testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Manapság divat a személyiségi jogokra hivatkozni. Egy-egy állás betöltését mi feltételekhez kötjük, alkalmassági vizsgák sorozatát írjuk el. Isten azonban nem tesz különbséget az emberek között akkor, amikor: a pogányokat is gyülekezetébe fogadja!

Isten nem személyválogató: egyedül itt, nála, őelőtte van esélyegyenlőség, sehol máshol. Nincs jogegyenlőség, mert az emberek különbözők ― mégpedig Istentől kapott adományaik - adottságaik eltérése szerint. Nem az a Lélek munkája, hogy minden különbséget összemosson! Nem lett Kornéliuszból sem zsidó, hanem megmaradt pogánynak.

Kérdezhetnénk: Ne legyen pl. végzettség szerinti megkülönböztetés egyes munkahelyeken, mert az sérti a jogegyenlőséget? Tudás, szakértelem, rátermettség nélkül nem inkább bolondság volna egy-egy ilyen állást betölteni?! Ki-ki úgy szolgáljon, ahogy Istentől megadatott neki! Ez Isten jogegyenlősége, nem az összemosás. A tanulmányokban gyengén szereplő diák ne kerüljön szakismeretet igénylő állásba! Jogosítvánnyal nem rendelkező ne legyen sofőr! A növényekhez nem értő ne legyen mezőgazdász! A motorokhoz nem értő ne lehetne autószerelő! … és sorolhatnánk a végtelenségig, amivel amúgy is mindenki egyetért.

Mégis van Istennél esélyegyenlőség ― csak nem az emberi elképzelések szerint. A nyelvi sorompók már pünkösdkor ledőltek ― most az etnikai, és a vallási sorompók is. Pünkösdtől már nem sajátíthatják ki az Urat még a zsidók sem, és a keresztyének végképp nem!

Isten nem mossa össze az embereket, de nem személyválogató. Hit szempontjából nem a képességekre tekint, „hanem minden nép között kedves Előtte, aki féli Őt, és igazságot cselekszik.” (35.) Ez az egyetlen megkülönböztető jelleg, és épp ezért nincs személyválogatás. Sajnos a közéletben megszoktuk, hogy ugyanaz a tett egyik embernél elítélendő, míg a másiknál nem. Istennél ilyen nincs, Neki nem számít, ki vagy. Nem az számít, ki orvos, ki ügyvéd, nem az számít, ki vállalkozó, vagy milliomos, nem az számít, ki önkormányzati képviselő, vagy miniszterelnök.

Mindegy, ki vagy, milyen foglalkozásban, milyen anyagi körülmények között, milyen társadalmi beosztásban, milyen végzettséged van ― egyetlen számít: féled-e Istent és cselekszed-e az Ő igazságát!? A személyválogatás hiánya az ítéletben és bűnbocsánatban, az igehirdetésben és lélekkitöltésben áll! Jézus mindenki bírája ― ugyanakkor a hívőnek bűnbocsátója!

A mózesi törvény szerint pl. a honfitársakat fel kellett szabadítani a jóbel évben (minden 50. évben), az idegeneket azonban nem. Most Isten szabadít fel Lelkével mindenkit, aki az igét hallgatja: zsidót is, és pogányt is, egyaránt! Ő akar felszabadítani Téged is Lelkével, igéje által.

Érdemes még a Lélek kitöltésével járó jelekről is szólnunk, mert manapság sok a tévtanítás e téren is, és gyakran helyezik középpontba azt, ami csak járulékos elem a Lélek munkájában.

Most nincs szél, nincsenek lángnyelvek ― nem a forma a fontos, nem ebben kell ugyanazt várnunk, de ugyanúgy megtapasztalhatjuk ma is Isten Lelkének munkáját! Nyelveken szóltak és Istent magasztalták az ott levők. Kinek ilyen, kinek olyan ajándékokat ad Isten ― de mind Isten dicsőítését szolgálja, akár (`érthetetlen') nyelveken, akár érthető nyelven! Lukács számára ugyanúgy jel a nyelv mellett az istendicséret is! ― Ez is csak Lélek által érhető el: hogy kőszív helyett élő, érző hússzívet ad az Úr.

A nyelveken szólás már az első nemzedék életében sem jelent meg mechanikusan ― nem szabad előírássá tenni, mint teszik a karizmatikusok.

„Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak.” (Mk 16,17-18.) - olvasható az evangéliumban. Dóka Zoltán ezt írja magyarázatában: „Az apostol nyilván biztatásnak és ígéretnek szánta a felsorolást, amely természetesen a hit következményeiről, nem pedig a feltételeiről szól.” Nem formai pünkösdöt kell várnunk, hanem tartalmit! Mert a Lélek szele ott és úgy fúj, ahol és ahogyan akar! (Jn 3,8.) A Krisztus-hit ugyanúgy megelevenedik a pogány Kornéliusz házában, mint korábban zsidó környezetben, vagy az apostolokban pünkösdkor.

Nincs rá magyarázat, de van megtapasztalás. Bárki átélheti, hisz Isten nem személyválogató. Ám a Lélek nemcsak úgy a semmiből jön, hanem az (emberré lett) Igétől származik, így érthető, hogy az igéhez, igehirdetéshez kötődik. Péter prédikációja közben jött a sokaságra Jeruzsálemben is, de most Kornéliusz háznépére is igehirdetés közben száll a Lélek. Vagy bibliaolvasás közben. Vagy imádság közben. Amikor Isten dolgaival foglalkozol, akkor van lehetőséged megtapasztalni a Lélek erejét!

Lehet a legszebb egy igehirdetés, de hiábavaló, ha a hallgatókra nem száll le a Szentlélek! Ha viszont leszáll, nem számít kire: pogányra, tanulatlanra, szegényre…

Keresztség és Lélek ― bár a sorrendet Isten állapítja meg, mégis mindkettő kell a Krisztussal való közösséghez.

Bizonyos értelemben az egyház is befejezetlen ― hiszen nem élt még minden ember az apostolok korában, így szükség van arra, hogy minden nemzedékben ott munkáljon Isten Lelke. Kornéliusz története is arra tanít, hogy emlékezzünk: az egyház élete folyamatos pünkösd! Pünkösd másnapján is ezért hallhatjuk azt, hogy nemcsak egyetlen napon töltetett ki a Lélek, hanem az egyház élete során folyamatosan, ismétlődően.

Nemcsak a sátoros ünnep alatt jött a Lélek, hanem a hétköznapokban ugyanúgy! Pünkösd ezért nem kétnapos ünnep, hanem mindennapos. Nem lényegtelen, nem unalmas értelemben vett mindennapos esemény, hanem mert mindig megrázó megélni, bármelyik napon is köszönt ránk. Mindennap a miénk lehet!

Isten személyválogatás nélküli csodájához a kulcs az Isten igéjének hallgatása révén jelentkező ajándék: a Szentlélek! Ahol a Lélek munkálkodik, ott jelek is tapasztalhatók ― nem mindig extrák, nem mindig nyelveken szólás ― de Isten dicsőítése igen!

Hiába szeretnék egyesek, hogy a személyválogatás hiánya azt jelentse: mindenkié a hit, hiába szeretnék, hogy magunktól függetlenül, mintegy feltételek nélkül üdvözülhessünk, Péter nem hagy kétséget, hogy a személyválogatás hiánya az istenfélőknek szól ― más értelemben igenis van személyválogatás! Isten Lelke sem töltetett ki egész Jeruzsálemre, az egész világra ― hanem az ÚSZ alapján világos, hogy az igehirdetéshez, az igére odahallgatáshoz kötődik.

Pünkösd nem ad válogatás nélkül mindenkinek érettségit, nyelvvizsgát, diplomát, mert nem ilyen külsőséggel akar célt érni. Ehelyett a Lélek kitöltése által maga Isten akar képessé tenni mindarra, ami a keresztyén élethez elengedhetetlenül szükséges: mindazokat, akik hallgatnak igéjére, képessé teszi meglátni, megérteni és cselekedni Isten akaratát.

Nincs személyválogatás: A pogányoknak is megtérési prédikációt mond, nemcsak a zsidóknak. Bizony! Mindannyiunknak erre van szüksége! E nélkül elveszünk ― akkor is, ha minden mást elnyerünk életünkben… Pogányokra, zsidókra ugyanúgy érvényes minden! Világiakra és egyháziakra egyaránt, ugyanúgy Isten - megtérőknek hirdetett - bűnbocsánatára van szükségünk! Mert Isten nem személyválogató. Ámen.

Imádkozzunk!

Szentlélek Isten! Áldunk Téged személyválogatást nem ismerő szeretetedért, azért, hogy mindannyiunknak felajánlod ajándékaidat tekintet nélkül arra, kik is vagyunk, milyen foglalkozásban, milyen vallási háttérrel, milyen körülmények között élünk. Kérünk is, hogy add meg mindannyiunknak a Lélek ajándékát, hogy megértsük igédet és megtanuljunk szavad és akaratod szerint élni. Add, hogy ne csak évente legyen Pünkösdünk, hanem add nekünk minden nap Lelkedet! Ámen.